Új tanulmánykötet

Utolsó módosítás dátuma : 2017. május 31.

Megjelent A fordítás arcai című ünnepi kötet.

2016-ban tizedik alkalommal került sor A fordítás arcai című november végi konferenciára az Eszterházy Károly Egyetemen. Ebből az alkalomból talán az sem tűnik szerénytelenségnek, ha most egy kicsit visszatekintünk az elmúlt évekre. Az ünnepi kötetben az eltelt tíz évben konferenciánkon előadást tartó néhány szakember írásait adjuk közre – 12 magyar és egy angol nyelvű tanulmányt –, melyek remélhetőleg jól tükrözik a fordítás – és konferenciánk – sokszínűségét, sokféle arcát. E tizenhárom tanulmány csak néhány arcát villantja fel a fordításnak, a fordítással kapcsolatos kérdéseknek, de remélhetőleg ez a kis portrégyűjtemény is érzékelhetővé teszi, mennyire szerteágazó területről van szó, és mennyire lehetetlen megunni a fordítással való foglalkozást. Samuel Johnson szavait saját szubjektumunkon átszűrve mondhatjuk: Amikor valaki a fordítást unja, magát az életet unja, hiszen a fordításban (a fordításokban) minden megtalálható, amit az élet nyújthat.

A kötet tartalma:

Antal Éva: A fordítás dekonstruktív figurái: Benjamin, de Man és Derrida
Szabó Csaba: Fordítás, kíséret, kísérlet. Radnóti Miklós fordításszemléletéről
Bernard Adams: Response and responsibility
Strickland-Pajtók Ágnes: A gyönyörűség lugasa. Tandori Dezső Spenser-fordításának kritikája
Reichmann Angelika: Az ornamentális próza fordításának válaszútjain: Andrej Belij Az ezüst galamb című regényének magyar és angol változata
Kaló Krisztina: A fordítás szerepe a francia levélregény kialakulásában és elterjedésében
Körömi Gabriella: Franciáról franciára, avagy francia forrásnyelvi reáliák a The Da Vinci Code magyar és francia műfordításában
Bakti Mária: Brit és egyesült államokbeli reáliák magyarul. Kulturális átváltási műveletek Bill Bryson Jegyzetek egy nagy országból című művének magyar fordításában
Peterecz Zoltán: Az amerikai sport- és politikai kifejezések magyar nyelvbe való átültetésének kérdései és problémái
Őrsi Tibor: A „sziget" szó használata a Mandeville utazásai című útleírásban és néhány bibliafordításban
Pusztai-Varga Ildikó: „Fordítanak, tehát vagyok." Önfordítás a tudományos kutatásban
Szép Beáta: Létezik-e jogi szaknyelv? A jogi szaknyelv jellemzése, tekintettel a szakfordítóképzésre
Vermes Albert: Fordítóképzés Magyarországon és az Amerikai Egyesült Államokban

Vermes Albert, szerkesztő


< Vissza