Fordítástudományi Kutatócsoport

Utolsó módosítás dátuma : 2018. február 12.

Eddigi kutatási tevékenység összefoglalása

Dr. Vermes Albert 2002-ben védte meg Proper Names in Translation: A Relevance-theoretic Analysis című PhD-disszertációját a Debreceni Egyetemen nyelvtudományi doktori iskolájában. Több mint két évtizede végez fordítást, szakfordítást illetve nyelvi és lektorálást (elsősorban egyháztörténeti, történelmi, természetvédelmi témakörökben), valamint szakmai lektorként is tevékenykedik a fordítástudomány területén. Kutatási területe a tulajdonnevek, illetve tágabban a kultúra-specifikus nyelvi elemek fordítási problémái, a technológiai változások hatása a fordításra, valamint a fordítás oktatásának kérdései. Eredményeit számos hazai és külföldi konferencián ismertette, illetve hazai és nemzetközi szakmai kiadványokban publikálta. 2007 óta szervezi A fordítás arcai című konferencia-sorozatot.

Dr. habil. Reichmann Angelikának 2000 óta 20 fordítása jelent meg. Ezek mindegyike a tágabb értelemben vett kultúratudomány területéhez tartozó tudományos igényű írás. Található közte két festészettel (magyarországi ortodox ikonfestészet és kortárs festészet) foglalkozó, valamint egy a nemzeti identitás kérdésköréhez tartozó (a magyar nemzetiség megjelenése a lengyel irodalomban) monográfia angol fordítása. Jelenleg folynak a harmadik általa angolra fordított festészeti tárgyú munka nyomdai előkészületei, illetve fordítási fázisban van Hesz Ágnes gyimesi csángókról szóló mintegy 250 oldalas kultúrantropológiai kötetének angolra ültetése. Emellett szerepelnek munkái között irodalomtudományi, kultúratudományi, illetve a gender stúdiumok körébe tartozó magyar fordítások orosz és angol nyelvről. Eddigi fordítói tevékenysége tehát nagymértékben kötődik az interkulturális kommunikáció, illetve a kulturális identitás kérdésköréhez. Ez oktatási és egyéb publikációs tevékenységében is megjelenik: évek óta tartja az Anglisztika BA programban a Brit kultúrtörténet előadássorozatot, de megjelentek a kortárs angol filmművészetet és a nemzeti identitás kérdését Joseph Conrad regényművészetében vizsgáló tudományos írásai is.

Dr. Kaló Krisztina fordítói tevékenysége elsősorban a műfordításhoz kapcsolódik, és kutatói munkájában is az irodalom és a fordítás metszetét vizsgálja, a magyar és az angol mellett a francia nyelv és kultúra területén. Főbb kutatási irányai: fordíthatóság, kultúraspecifikus nyelvi elemek fordítása, stilisztikai elemzés, műfordítási nehézségek vizsgálata, kultúrák párbeszéde a műfordítás segítségével, a műfordítás történeti vizsgálata, fordításelemzés, a fordítási munkafolyamat, fordítói és szerkesztői attitűdök. Fordítóként emellett a szakfordítás terén is tevékenykedik, és ehhez kapcsolódóan bölcsészettudományi (pl. irodalom, színháztörténet, pedagógia), gazdasági (pl. management, marketing, számvitel), jogi (pl. szerződések) és műszaki szövegek (pl. gépkönyv) fordításához köthető, terminológiai, stilisztikai kutatásokat is folytat.

Dr. Murányiné dr. Zagyvai Márta 2011-ben a Pannon Egyetemen szerezte PhD-doktori fokozatát. Disszertációjának címe: Német és magyar mozaikszók egybevető lexikológiai és lexikográfiai vizsgálata analitikai kémiai szaknyelvi korpusz alapján (Deutsche und ungarische multisegmentale Kurzwörter: kontrastive lexikologisch-lexikographische Untersuchungen anhand eines analytisch-chemischen Fachsprachenkorpus). Kutatási területe elsősorban a kontrasztív lexikológia (ezen belül szóalkotástan), lexikográfia. Munkáiban többek között foglalkozik a mozaikszók fordíthatóságával, a fordítók által a szakszövegekben és a médiában alkalmazott technikákkal. 1991 óta végez fordítást, ill. szakfordítást elsősorban természettudományos területen, leginkább a kémia és a fizika területén.

Dr. Szép Beáta A szakfordítás szerepe a magyar gazdasági jogi szakszókincs kialakulásában címmel 2012-ben védte meg PhD-disszertációját az ELTE fordítástudományi doktori iskolájában. Szakterülete annak vizsgálata, miképpen hat a szakfordítás egy adott szakszókincs kialakulására, változására, a terminusok születésére, jelentésváltozására, kihalására, különös tekintettel a kulturális kontextusra. A vizsgálat eddigi eredménye 1050 terminus jelentésváltozásainak 150 évet felölelő kimutatása. Kutatásai elsődlegesen arra irányulnak, hogy a magyar gazdasági jogi terminusok diakrón vizsgálatának segítségével (1) feltárja egy a (gazdasági) jog magyar szókincse keletkezésének körülményeit, s a magyar–német szakfordítás ebben játszott szerepét; valamint (2) bemutassa a (gazdasági) jogi szakmai szókincs kialakulására és változására ható tényezőket (a szaknyelv és köznyelv viszonya, kultúra-specifikus vonatkozások, a szaknyelvi szinonimitás kérdésköre, az adott szakterület változásai – szakmai és társadalmi kontextusok, a kodifikáció nyelvi problematikája).

Dr. Fáy Tamás kutatási területe a fordítástudomány szociolingvisztikai aspektusai. 2010-ben az ELTE fordítástudományi doktori iskolájában védte meg PhD-disszertációját, amelyben a német sztenderd nyelv regionális változataival és szociolektusaival (elsősorban xenolektus, dialektus), illetve azok fordíthatóságával foglalkozott.


< Vissza